Elkészültünk a júniusi meetup programjával: Küzdelem az orvvadászok ellen genetikai markerek segítségével, a Kárpát-medence népességváltozásai a bronzkorban, Dinoszaurusz maradványok Magyarországon

Az 1990-es években fedezték fel az idegsejtek kommunikációját szabályozó ún. endokannabinoid rendszert, melyen keresztül a marijuana egyes hatóanyagai is kifejtik hatásaikat. A rendszer számos élettani és magatartási mechanizmus befolyásolása mellett bizonyítottan fontos szerepet tölt be az érzelmek és az azokhoz kötött magatartásformák kialakításában. Az utóbbi szerep kapcsán merült fel, hogy a rendszer gyógyszerekkel történő befolyásolásával gyógyíthatóvá válhatnak egyes érzelmekkel összefüggő mentális zavarok, elsősorban a szorongásos állapotok zavarai. Az esetleges terápiás lehetőségeket intenzíven tanulmányozni is kezdték, azonban a kedvező korai eredmények után a vizsgálatok sajnos megtorpantak, ugyanis komoly ellentmondásokhoz vezettek. Munkánkban az ellentmondások hátterét feltárva, új irányból megközelítve vizsgáljuk az endokannabinoidok szorongási hatásait, mely esetlegesen új terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez is vezethet.

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket a május 8-ai Budapest Science Meetup-on, 19 órától a FabLab Budapest-ben:

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén egy fél évtizede fut a csoportos mozgással foglalkozó ERC Advanced Pályázat (COLLMOT), melynek keretében állatok és robotok csoportos viselkedését vizsgáljuk a legmodernebb érzékelő technológiák, statisztikus fizika, szuper-számítógépek és etológusok segítségével. Előadásomban a csoportosan repülő drónjainkról és a hozzájuk vezető etológiai kutatásokról szeretnék beszélni. Szó lesz a csoportos mozgás minden olyan tulajdonságáról, melyet felhasználhatunk csapatban repülő robotok tervezéséhez, és szó lesz mindarról, amit az állatokról tanultunk a repülő robotok építése kapcsán.

A biológiai folyamatok technológiai felhasználása egyidős az emberiséggel. Ma az élet “programozási nyelve” kezd elénk tárulni DNS kód formájában, és megértésével lehetőség adódik arra is, hogy magunk tervezzünk és építsünk sejteket.  A Szintetikus Biológia célja komplex génrendszerek racionális tervezése, mérnöki megközelítéssel. A klasszikus géntechnológiából kinőtt új tudománytetület potenciálját és lendületességet jól illusztráló iGEM versenyen egyetemista csapatok teszik fel évről évre a kérdést: Mit építsünk az élet anyagából? Az Imperial College Plasticity projektjenek eredményeiről tartok beszámolót.